Sokunk legjobb barátja a kávé, melyre a reggelek elengedhetetlen kellékeként tekintünk. Viszont amikor félálomban kortyolgatjuk a gőzölgő italt, ritkán foglalkoztatnak minket az élet kávés természetű nagy kérdései. Vajon mitől érezzük az egyik kávét keserűbbnek, a másikat meg édesebbnek? Mitől lesz barna a színe? És mitől ilyen isteni az illata? Cikkünkből most megtudhatod!

 

Honnan származik a kávé?

A kávé származási helyét a jelenlegi feltételezések szerint még az elnevezés is őrzi – a szó ugyanis valószínűleg a Kaffából, vagyis Etiópia legfőbb kávétermő vidékének nevéből származik. Innen utazott át a Közel-Keletre, majd hódította meg Európát és az egész világot.

Milyen hatása van a koffeinnek?

A kávé  legismertebb hatóanyaga a koffein, ennek  köszönhetően lesz a  kesernyés íze, és ugyanez a kristályos vegyület felelős a serkentő hatásáért is.

A kávé:

  • növeli a pulzust, és fokozza a szellemi tevékenységet,
  • fokozza az izmok teljesítőképességét,
  • gyorsítja a gondolkodást, és javítja a döntéshozatalt.

Ezen hatásai miatt eleinte az élsportolók doppinglistáján is szerepelt az ital, de idővel már napi 200mg-nyi koffeint nekik is engedélyeztek. Ez azt jelenti, hogy ők is elfogyaszthatnak naponta akár 2-3 eszpresszót is, ami átlagosan 40-80mg koffeint tartalmaz.

kávé

Naponta hány kávét ihatunk bűntudat nélkül?

Akár az élsportolóknak, úgy nekünk sem szabad azonban túlzásba vinni a kávéfogyasztást. 300mg már kézremegést, magas vérnyomást és szívritmuszavart okozhat. A halálos dózis 5-10g közé tehető, igaz ehhez napi 100-150 kávét kellene meginnunk.

Fontos tudni, hogy a napi három kávét meghaladó koffeinbevitel stresszhormon termelésére serkenti a testet. A szervezetünk olyan állapotba kerül ezáltal, mintha folyamatosan idegeskednénk, ez pedig komoly szív- és érrendszeri problémákat is okozhat.

Mi határozza meg a kávé ízét és illatát?

Bár legtöbben a sötét árnyalatokkal azonosítjuk, a koffein valójában egy fehér színű vegyület. Így viszont jogosan merül fel a kérdés: akkor miért barna a kávé? A válasz az elkészítési módban rejlik, a zöld babszemek pörkölése során ugyanis a kávéban található összetett szénhidrátok, mint például a répacukor egyszerű cukrokká bomlanak, és ezek karamellizálódnak. Ezáltal nyerik el a zöld kávészemek a testes, barna színüket. A répacukor mennyisége határozza meg azt is, hogy a lefőzött kávénk mennyire édes önmagában. Az arabica kávét azért érezzük például lágyabbnak, mert a szárazanyag tartalmának akár a 10%-át is kiteheti a répacukor. A kávé finom illatát pedig az italban lévő fehérjemennyiség határozza meg. A fehérjéknek fontos szerepük van az izomépítésben, de sajnos az ebéd utáni kávézással még nem fogjuk tudni kiváltani az aznapi edzést.

Egészséges a kávé?

Nem is sejtjük, hogy egy jóleső kávézáskor milyen jót teszünk a szervezetünkkel! A kávéban található trigonellin-vegyület például segít megelőzni a fogszuvasodást, emellett pedig minden korttyal antioxidánsokkal is jutalmazzuk magunkat. Ők lassítják testünk „berozsdásodását”, miután a szervezetünkben található vegyületeket védik az oxigénnel szemben. Ha pedig hozzátesszük a pszichére és az izomzatra gyakorolt pozitív hatásokat is, rögtön láthatjuk, hogy a kávé nemcsak közkedvelt, hanem kifejezetten egészséges is.

Ha te is kedvet kaptál egy jó kávéhoz,
Nézd meg teljes kínálatunkat!

 

Kiemelt termékeink: