“A sör demokratikus ital, a miniszter sem kap jobb sört, mint a kocsisa”, mondta egyszer Paul Heyse német költő. Nos, bár a sördemokrácia szép gondolat, könnyen előfordulhat, hogy Heysének mégsem volt igaza. Attól függően ugyanis, hogy csapolt vagy üveges sört fogyasztunk, más és más ízélményben lehet részünk. Nem meglepő, hogy sokan, sokszor és sokféleképp feltették már ezt a kérdést: mi okozza azt, hogy ugyanaz a sör más ízű a boltban lévő dobozos kiszerelésben, az étteremben kapott üvegben és csapolva, egy kocsmai pultos által kitöltve?
Nincs kivételezés
Szerencsére szó sincs arról, hogy a sörgyártók kivételeznének a fogyasztóikkal. Nem kap rosszabb italt az, aki dobozosként veszi meg a helyi kisboltban, és azt sem éri kitüntetett figyelem, aki a legnevesebb pubban nevez be ugyanarra a sörre. Az egyedüli eltérés a pasztörizálásban keresendő. Dobozos vagy üveges sör esetén ugyanis a finom nedűt a palackkal együtt hirtelen 60 fokra melegítik, majd egy óra alatt lassan a raktár hőmérsékletére hűtik vissza.
Ezzel szemben a hordóba szánt sört úgynevezett pillanat-pasztörizálással készítik elő; néhány másodperc alatt 70 fok körüli hőmérsékletre melegítik, majd azonnal vissza is hűtik alig 2 fokra. Ez az eltérő technika okozza azt, hogy egy hordós sör legfeljebb két hónapig jó, míg a dobozos vagy üveges társa akár egy évig is iható marad. Ezenkívül azonban nincs más különbség, vagyis szó sem lehet arról, hogy gyengébb minőséget kapna az, aki nem a kocsmárostól szerzi be, hanem a saját hűtőjéből veszi elő az italt.
Eltérő utazás
Akkor lehet, hogy Heyse mégis igazat mondott? Részben igen, van azonban még egy csavar a történetben: a szállítás. Igencsak más utat jár be egy sör, ha egy 50 literes hordóban érkezik, és megint mást, ha dobozban vagy üvegben jut el a fogyasztóig.
Ez pedig még inkább meghatározza az ízvilágot: míg a csapoláshoz ideális, akár 50 literes kiszerelésben érkező ital útját egy zárt, napfénytől és a hőmérsékleti ingadozásoktól védett hordóban teszi meg, addig az üveges sörnek általában nem jutnak ilyen kiváló szállítási körülmények. Ehhez pedig még csak különösebb figyelmetlenség sem kell, elég, ha több raktárba juttatják el, illetve olyan helyen tárolják, amit teljesen vagy részlegesen napfény ér.
Friss, de nem ugyanannyira
Mindezek mellett az is fontos különbség, hogy a csapolt sör sok esetben lényegesen hamarabb, akár két héten belül eljut a célállomásnak tekinthető korsóba. Üveges vagy dobozos társának mindez akár 1-2 hónapba is beletelhet, ami értelemszerűen az ízére is hatással lesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy üveges sör ne lenne ugyanúgy a gyártó elvárásainak megfelelő, de a már említett, eltérő pasztörizálási technológia és tárolási mód is alakítja az ízélményt.
A szakszerűség is számít
Végül, de nem utolsó sorban meg kell jegyeznünk, hogy természetesen a csaposnak is fontos szerepe van abban, hogy milyen élményt jelent a sör íze. Amennyiben ugyanis a kocsmáros a sör fajtájához, karakteréhez illeszkedő poharat, vagy épp korsót választ, és a csapolás során is betartja az íratlan szabályokat, úgy a csapolt italnak lehetősége van a legjobb oldaláról bemutatkozni.
Kedvet kaptál egy jó sörkóstolóhoz? Látogass el a GRoby vonatkozó oldalára és válaszd ki a kedvencedet!
Kiemelt termékeink:
Vélemény, hozzászólás?
Népszerű bejegyzések
Itt is megtalálsz minket:
Hirdetés
